 
  
Az ország sok településéről immáron XXXVI. alkalommal jöttek össze Országos Találkozó és Szakmai Konferencia kapcsán a Hungária Nostra a Város- és Faluvédők Szövetségének tagegyesületi képviselői. Az országos rendezvény házigazdája ezúttal a Gyöngyösi Városszépítő és Védő Egyesület volt. A találkozónak és szakmai konferenciának 2017. július 13-15. között az Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Campus adott otthont. 
    A Fényszaruiak Baráti Egyesülete – mint tagegyesület- 4 fővel vett részt a tanácskozás munkájában.


   A konferenciának a helyi vonatkozású mottója: „A hamvaiból többször újjáépült város”. Gyöngyös város száz évvel ezelőtt 1917. május 21-én délután a kórház mosókonyháján keletkezett tűz folytán szinte teljesen leégett. 580 ház és 1400 gazdasági épület, istálló lett a tűz martaléka, 11 halott és 8 ezer ember vált hajléktalanná. Országos összefogás és segítség folytán épült újjá a város. Az évforduló kapcsán könyv is jelent meg. Az eseményről korabeli fotókkal színesített előadást hallottunk. 
    A helyi téma után országos városvédő aktuális feladatokról szóltak az előadások, szekcióülések. 
    Füleky Zsolt építészeti és építésügyi helyettes államtitkár a Településkép védelme, a Településképi Arculati Kézikönyv (TAK) soron következő feladataira hívta fel a városvédők figyelmét. 
    A turisztikai desztináció jelene és jövője, a Hungarikumok, nemzeti és helyi értékekkel kapcsolatos teendők is terítékre kerültek. Az értékmentő és értékteremtő közösségek fontossága is napirenden volt. 
    Három képző- és iparművészeti, értéktár és ifjúsági témakörökben zajlottak szekcióülések, a vitaindító előadások után kérdések, vélemények alapján állásfoglalások születtek. 
    A második nap a Mátra Múzeum fedett díszudvarán a jubiláló egyesületek díszoklevélét valamint, magán és jogi személyeknek a Podmaniczky-díjakat Ráday Mihály a Hungaria Nostra elnöke adta át. 
    Szombathely város alpolgármestere és helyi városvédők elnöke mit a következő évi találkozójának házigazdái vették át a vándorbotot, „hogy legyen mire támaszkodni, jegyen mivel védekezni és legyen mivel kéregetni”. 
    Gyöngyös város polgármestere Hiesz György adott fogadást a találkozó és kitüntetettek tiszteletére.
    A harmadik nap a szombat a kikapcsolódást szolgálta. Ki-ki választása szerint két helyi szépségek, értékek megismerésére városnéző séták és egy környékbeli kirándulás közül választhatott.
    Egy buszra való résztvevő 9 órakor indult Markazra, ahol László Gyula tojáspatkoló művész saját házában kialakított állandó kiállítását és a patkolás bemutatását néztük meg. Egy tyúktojásra 148 db patkót is fel tud tenni, de a strucc vagy az emutojáson ötszáznál is több található. 
    A következő állomás Visonta a Mátrai Hőerőmű volt. A hármas főútról sokan láthattuk már, de test közelben megnézni keveseknek adatik meg. Magyarország legnagyobb széntüzelésű erőműve, az ország villamosenergia szükségletének 10-13 %-át adja. 1969-ben adták át az első 100 MW-os blokkot. 
    Az erőmű az 5-8 millió evvel ezelőtt ún. pliocén korban képződött lignitmezőkre (elpusztult lombos fák, éger, fűz, nagytömegű sás, nád felhalmozódása) épült. Az erőmű napi lignitfelhasználása 20-25 ezer tonna. A szárított, majd megőrölt lignit elégetése során keletkezett gőzzel turbinák, generátor útján állítják elő a villamosáramot.
    A 116 m magas és 10 méter szeles hűtőtoronyba bevittek bennünket a látvány és hallottak leírhatatlanok, a belső hőmérséklet állandó + 40 C°. 
    A közelebbi lignit mezőről szállítószalaggal, Bükkábrányból vasúti vagonban érkezik a fűtőanyag. Láthattuk a vagonbuktatót és a körbuktatót, így ürítik a vagonokat.
    A felszíni kitermelés után a tájrendezésre, a vízminőség- a levegőtisztaság-védelem, összességében a környezetvédelemre kiemelt figyelmet fordítanak és a legszigorúbb úniós előírásokat tartják be. A felső humusztalajt visszaterítik, a lejtős területeket akácerdősítéssel megkötök. A terasz tetején harminc hektár síkmezőt alakítanak ki, melyre 28 ezer napkonnektort helyeztek el, ez biztosítja az erőmű helyi villamos energia szükségletét. Két teher-személyszállító autóval szállítottak fel bennünket az őrzött és körülkerített napkonnektor mezőre, ami látványként is csodálatos volt, nem különben a környező területre a kilátás adott felejthetetlen élményt.
    A kirándulást Visonta településen zártuk. A települést az Aba-nemzetség birtokolta, első okleveles említése 1279-ben történt. Elsőként - már 1304-ben említett - római katolikus műemlék templomot néztük, mely mai végleges formáját 1878-ban nyerte el. Kulturális műsort egy helyi pánsíp művésznő és az aranyminősítéssel rendelkező népdalkör adott. Az önkormányzat tulajdonában lévő települést néző kerekes kisvasúton jártuk körbe Visonta utcáit. 
    A helyiek település közösségi pincéjében, kemencében sütött lángossal és helyi minőségi borral láttak vendégül bennünket és ezzel zárult a harmadik nap programja. 
                                                                                            Kép és szöveg: Tóth Tibor{jcomments off}





