2021

  A magyar egészségügy napja vagy Semmelweis-napMagyarországon 1992 óta, minden év július 1-én megtartott ünnepnap. Ezen a napon 1818-ban Budán, a Tabánban született Semmelweis Ignác magyar orvos, az „anyák megmentője”. A 2010 évi törvény módosítással, 2011-től munkaszüneti napnak számít az egészségügyi dolgozók és az egészségügyben dolgozók számára Magyarországon.
   Hatvanban az Albert Schweitzer Kórházban június 29-én tartották meg a Semmelweis-napiünnepséget, melyen kórházi kinevezéseket és elismeréseket adtak át. Országos elismerést vehetett át városunk lakosa Palóczné HornyákMargit, a szülészet-nőgyógyászati osztály főnővére. A Magyar Ápolási EgyesületElismerő Díszoklevél kitüntetést és ezüst kitűzőt adományozottkimagasló szakmai és egyesületi munkájáért.

Kőnig György családja a szegényebb zsidó kereskedőcsaládok közé tartozott. Kőnig György 1921. szeptember 2-án Szentlőrinckátán született. Szülei: Kőnig Mihály (1888–1930) és Blau Mária (1900–1944). Testvére, Kőnig Sándor már Jászfényszarun született 1926. április 5-én. A család minden bizonnyal 1921 és 1926 között települt át a szomszédos községből Jászfényszarura. Kőnig (Kuti) György visszaemlékezésében több esetben szülőhelyeként Jászfényszarut említette, hiszen kisgyermekként már emlékképei is csak ide kötődtek.

   Dr. Kuti György 1950-től 1990-ig képviselte Jászfényszarut a Szolnok Megyei Tanácsban, segítve a település fejlesztését, a várossá válás előkészítését. Jászfényszaruért, az itt élőkért tett múlhatatlan érdemeiért 2014. augusztus 19-én posztumusz Díszpolgári címben részesült, melyet három gyermeke: Katalin, György és Mária vett át.

  Dr. Lédig Lajos fél évszázados gyógyító munkáját 1922-től dr. Hortáver József folytatta. Az új orvos Görgényüvegcsűrön, (Erdély, Maros-Torda megyében) 1886. március 10-én – 135 éve – született. A hat testvér közül ötödik volt a sorban, bátyjával, Viktorral Marosvásárhelyen ösztöndíjasként jártak gimnáziumba. Édesapjuk üveggyári munkás volt, a jó képességű gyerekeit taníttatni nem tudta. Viktor Egerbe került papneveldébe, József Kolozsváron az Orvostudományi Egyetemen tanult tovább honvédségi ösztöndíjjal.
   1911. június 6-án Cum laude eredménnyel orvosi diplomáját átvette. Katonaorvos nem szeretett volna lenni, így inkább vállalta részletekben a 3300 korona ösztöndíj visszafizetését. Szásztyukos kis falucskában lett körorvos, majd Marosvásárhelyre került. Ott érte, mint fiatal házast – 1913-ban vette feleségül Popovics Mária tanítónőt – az I. világháború kitörése, behívták katonának.
A háború négy éve alatt a sebesültek százait látta el, az olasz fronton maga is kétszer megsebesült. A trianoni döntés után nem kívánt tovább a szülőföldjén maradni, a családjával Magyarországra települt át. Őt idézve: „...felcseréltem a hegyvidéki életet az Alföld, a Jászság poros levegőjével.”

 Jászfényszaruért Alapítvány gondozásában 2013-ban jelent meg Leader pályázati támogatásból – a város 20 éves jubileuma alkalmából – Elöljárók - Élenjárók Választott és elismert személyek Jászfényszarun 1903-2013 című kötet. Az elöljárók kutatását 2012 és 2013-ban Farkas Kristóf Vince végezte. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban kutatva talált meg egy régi határozatot.
   1921. április 16-án Apponyi Albert születésének 75., közéleti tevékenységének 50. évfordulója alkalmából országos politikai munkásságának elismeréséül Hebrony Kálmán (1903-1936 között) jászfényszarui plébános javaslata alapján a képviselő-testület Jászfényszaru díszpolgárává választotta. A fényszarui adományozás nem egyedi jelenség, Apponyi gróf ünneplése országos mozgalommá vált. Sok nagy és kisebb város, település díszpolgára lett.

  Szinte elképzelhetetlen, hogy egy 79 évvel ezelőtt készült óvodáscsoportképen valamennyi 3 és 6 év közötti óvodást azonosítani tudunk.
   A képen Márkus Mária magánóvodájába járt 50 fős vegyes csoportot (mini, kis, középső, nagy) láthatjuk. A kép középen Márkus Mária a település első óvónője.
   *Szolnok vármegye tanfelügyelője engedélyezte Márkus Mária óvónőnek magánóvoda létesítését Jászfényszaruban. „… ezennel engedélyt adok arra, hogy Jászfényszaru községben magán jellegű kisdedóvodát állíthasson és tarthasson fent… Szolnok, 1934. február 26-án.” A magán óvoda ténylegesen 1934. április 23-án nyílt meg. Márkus Máriát 1938. december 30-tól kinevezik helyettes állami óvónőnek, majd 1939. május 16-án állami segédóvónőnek. Rendes óvónő 1940. december 30-tól. Az Óvoda állami kezelésbe való vétele az óvónő számára kedvező volt, mert a fenntartási költségek ezen túl nem őt terhelték. 1956-ban nyugállományba vonult.