2025

   A Fényszaruiak Baráti Egyesülete – előfizetők és szponzorok által támogatott – „A Fényes Város jászfényszarui helytörténeti társasjáték” ünnepélyes bemutatójára december 29-én a Magyar kártya napján, az óévbúcsúztató megkezdése előtt került sor. A Jászságban, talán a vármegyében is egyedülállóként jelent meg egy településről társasjáték. Országosan is csak néhány lehet. A FÉBE működésének 31 éve alatt több esetben vállalt úttörő szerepet.
   Kiadványaink (könyv, képeslap, érem, CD, újság) is helytörténettel foglalkoztak. A világ az időmúlásával nagyot változott. Azt gondoltuk talán játékos formában a fiatalabb korosztály érdeklődőbb lesz, hogy játék során ismerje meg település történetét. Persze a játékhoz kellenek a nagyszülők, a szülők, a testvérek, barátok.
   Jászfényszaru történetét 1433-tól az első írásos említéstől napjainkig dióhéjban dolgozza fel 96 db (3 pakli) kártyalapon keresztül. Természetesen 130 lapon több mindent be lehetett volna mutatni (lenne is mit), de a költségek miatt több lap nem készülhetett. Elsősorban külterületi és természeti értékek maradtak ki. A játék kártyalapjaira a helyi értéktárba bekerült és a jövőben bekerülő értékek szerepelnek. A játék fontos város-marketing szerepet is betölt.
A helytörténeti játékkártya lapokra épül, természetesen más, mint a 32 lapos magyar kártya.

   A május 6-i vetélkedőt megnyert osztály a 7. c Dobák Tünde tanárnő osztályfőnök vezetésével és a legjobb eredmény elért 4. a osztály kisérő tanár Szabó-Molnár Melindával. A legtöbb lájkot kapott képzőművészeti alkotást készítő Rákos Anna is lehetőséget kapott a budapesti jutalom kirándulásra.

  Nem régen hagyatéki iratként kapott a Városi Értéktár egy imakönyvet, melynek kora is jelentős Budapesten a Stephaneum Nyomda R. T.-ben 1917-ben nyomtatták, 108 évvel ezelőtt.

   Számomra érdekes kiadvány került a kezembe. Kiadta: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közönsége 1939. Kiadásért felelős: dr. Blaskovich Lajos. A könyvecske A/5-ös nagyságú 84 oldal szöveget, a kongresszus jegyzőkönyvét és 5 oldal rajzolt ábrát, ebből két Ágasegyháza-i XIV. sz.-beli kun sírban találtakat ábrázolja.  
   Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegyék közössége – a kunok hazánkba történt betelepülésének 700-ik évfordulója megünneplésére Jász-Kun Kongresszust tart. Az eseményre 1939. augusztus 16-án 11 órai kezdettel Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye székházának közgyűlési termében vette kezdetét. A kongresszust a kormányzó (Horthy Miklós) fővédnökségével és m. kir. miniszterelnök (Teleki Pál) védnökségével hirdették meg. Az utóbbi személyesen megjelent és programban ugyan nem szerepelt, de fel is szólalt.

   A Jászberényi Könyvtár Kamaratermében október 18-án szombaton 10 órakor tartotta soros összejövetelét a Jász Helytörténeti Kör.
   A régi felkérésnek tett eleget Hortiné dr. Bathó Edit etnográfus, nyugalmazott múzeumigazgató, hogy a betervezett előadását „Levéltári források használata a családfa kutatásban” címmel megtartsa.