Ézsiás Dénessel Iparcikk kisáruház előéletérők beszélgettünk, amikor a telken épített raktárhoz invitált. Elmondta, amikor a két szomszédos házat 6 és 8 szám alattiakat megvásárolta a lebontás alkalmával, a padláson két írottfatáblát talált. Az utókornak megmentve a raktár keleti végén a falra kerültek elhelyezésre. Melyet gyorsan lefényképeztem, az egyik tábla a Herczeg gyógyszertár baloldalán lévő Jáger János (Szabadság út 8.) házának padlásán volt.
Innen az utam egyenesen a Széchenyi út 1 szám alatt élő Jáger Sándorné JohancsikJolikához vezetett, aki Jani bácsi mennye. Szívesen fogadott a családi képet nála fotóztam.
Tőle tudtam meg többet a cégér történetről. A cégér (vagy céhjelvény) egy olyan falra merőlegesen kihelyezett, jellegzetes tárgy vagy ábra, amely egy üzletet, műhelyt vagy vendéglátóhelyet jelölt és jelöl néha még ma is. Jelenesetben a falsíkjára felhelyezett tábláról van szó.
Joli néni elmesélte, hogy Jáger János, Jáger Venczel és Dobák Franciska gyermekeként 1912-ben született és 1932-ben vette feleségül Szalai Sándor és Menyhárt Erzsébet leányát, Szalai Margitot, aki 1910-ben látta meg a napvilágot. Három gyermekük született Ilona (1932-2013), Sándor (1937-2006) és János (1948-2019).
Házasság kötés után az alvégben laktak.
Mint annyi kortársa Ő is részt vett honvédként a II. világháborúban. A Magyarországi háború befejezésének utolsó napjaiban 1945. április 1-jén Magyaróváron került szovjet hadifogságba. Egy mezőgazdasági üzemben dolgozott, ahol egy cséplőgépnél balesetet szenvedett. A gép balkarját a váll alatt kb. 15-20 cmtől leszakította. Ennek következtében 1947. június 16-án a táborból elbocsájtották. Haza térve korábbi munkáját félkézzel nem tudta végezni. A főúton két elhagyott zsidóház is üresen állt. Az Elhagyott Javak Kormánybizottságától Budapest megvásárolta a Szabadság út 8 szám alatti házat. Az utcafronti két helységet összenyitva, a lakórész hátrafelé bővítésével, egy kocsma helységet alakítottak ki. 1948 év vége felé a cégér felkerült a falra és a férj és feleség elkezdte üzemeltetni a kocsmát.A helynek külön cigányzenekara volt. Az unoka Jáger Attila rendelkezésemre bocsájtotta a zenekarról készült korabeli fényképet.
Talán szűk 5 évet üzemelt a kocsma. 1953 végére a magánkocsmák engedélyét az állam bevonta, vagy működésüket ellehetetlenítette. Helyettük újabb fmsz kocsmák jöttek létre.
Jáger János félkézzel is meg tanult teljes életet élni, ugyan nem lépett be 1959-ben a téeszcsébe. Mint, egy 4 kh földjét a Galgán túl a homokon adták ki, ezen gazdálkodott, félkézzel még megtanult kapálni is.
Becsülettel felnevelték három gyermekület. 88 éves korában 2000-ben távozott az élők sorából. A cégér kapcsán egyúttal emlékeztünk a köztiszteletben álló Jáger családra is.
Tóth Tibor
1./ A cégér Tóth Tibor felvétele
2./ A jáger család (fali kép) Tóth Tibor felvétele Balról jobbra haladva: Szalai Margit az anya, az első szülött Jáger Ilona, Jáger János a legfiatalabb, Jáger Sándor és az apa Jáger János. A fénykép 1949-ben készülhetett.
3./ A kocsma bandája – a Városi Értéktár feljegyzése szerint a következők láthatók a képen: Ambrúzs, Öreg Gönye, Potor, Bali Jóska, Suta, Öreg Pika, Fercsi Árpi, Öreg Ferko, Kis Pika, Jáger János, Tetem Jóska és Palcsi
