Értéktári érdekességek
A Városi Értéktár február hónapban egy héten belül két közel azonos régi érdekes dokumentumot kapott Liziczai Józseftől és Kolozs Sándortól, melyet megosztunk lapunk olvasóival. Nincs új a nap alatt szokták mondani, meg a történelem ismétli önmagát, némi igazság lehet a mondásokban. Az autók törzskönyvét 1999. január 1-től vezették be hazánkba.
A két világháború között az akkor élők egy részének a kerékpár volt a járműve, ez sem adatott meg mindenkinek. Így nem véletlen, hogy a kerékpároknak volt fényképes Igazoló-jegy vagy Kerékpáros személyazonossági igazolványa. Gyerekkoromban emlékszem, hogy az első kerékagynál fémkeretbe foglalt tábla volt minden kerékpáron, melyen a tulajdonos neve és címe volt feltüntetve. Később ez már nem volt kötelező eleme a kerékpároknak. Manapság a helyi rendőrőrs tagjai egyedi azonosító számot gravíroznak a vázban elősegítve szükség esetén a kerékpár megtalálását.
- Részletek
Kiss József (1924-1989) tanár, helytörténeti kutató 1982. szeptember 14-én kelt Jászfényszaru nagyközség földrajzi nevei II. Belterületi nevek pályázati dolgozatóból idézve:
„1945. március 25. A mai napon nemcsak a verőfényes tavaszt hozta meg, hanem a mai napon érkeztek meg Jászberényből az újonnan felállított magyar hadsereg szálláscsinálói. A mai napon megérkezett a budapesti I. honvéd gyalogezred vitéz Variházy Oszkár alezredes parancsnoksága alatt községünkbe.”
- Részletek
A január és február a farsang időszaka a bálok szezonja így volt ez régen is. Jászfényszarun 1945 előtt is sok közösség szervezett bálokat, különböző helyeken. A legrangosabb bált az iparosok a település legelegánsabb helyén a Kaszinó étteremben tartották.
Az ipartestületek helyét 1948-ban átvette a KIOSZ (Kisiparosok Országos Szövetsége). A nagyobb településeken megalakultak a helyi szervezetei és tovább vitték az iparos bálok hagyományát.
- Részletek
Gróf Károlyi Sándor munkájának és az akkori mezőgazdasági miniszternek köszönhetően 1888. évben az országgyűlés napirendjén már szerepelt a szövetkezetek témája. Az 1896-os agrárprogram tartalmazta a szövetkezetek támogatását. Az 1898-ban az Országos Központi Hitelszövetkezetről szóló törvény alapján létrejött a termelő- értékesítő és fogyasztási szövetkezetek a Hangya központja. 1940-ben országosan 400-nál több boltja volt.
Kiss József tanár, helytörténeti kutató tanulmányából tudjuk a Hangya szövetkezetet Jászfényszarun 1912-ben kezdték el szervezni. Kiss Sándor lett az elnöke. A Rimóczi-kastély helyén nyílt meg először a Hangya szövetkezet boltja és Kalocsai Sándor lett az üzletvezető. Rimóczi Pál által a házmegvásárlása után az üzlet a Dózsa György út 2. alatti épületbe költözött, 1942-től 1944. november 17-ig Kovács Dezső vezette az üzletet.
- Részletek
A nagyüzemi gazdálkodás 1959-es bevezetése sem kedvezett a kisebb parcelláknak, akadályozták a gépi művelést. Így a település északi Homok tanyai részen maradtak meg kisebb nagyobb parcellák. A helyi Béke Mg. Tsz. 1963-ban és 1965-ben kétszer 30 ha nagyüzemi művelésre alkalmas szőlőt telepített a mai ipari park helyén (kifelé haladva a főút baloldalán). A kétkezi hozzáértő dolgozók nyugdíjba vonulásával munkaerőgondok miatt 1982-ben a szőlőültetvény kivágásra került.
Ma már egyes családi házaknál néhány sor lugas többségében direkttermű vagy néhány tőke csemegeszőlő fajta található.
A szüret befejezése után vigadalomként a 20. század elejétől szüreti felvonulást este bált tartottak ennek nagy hagyománya volt a községben. A felvonulók között volt látható a bíró, bíróné, jegyző a csikós leányok, legények, kéményseprő stb. A városi értéktárban a legkorábbi kb. 1935-36-es fénykép a csikós fiúkat és lányokat ábrázolja.
Jászfényszarun az utolsó nagyszabású szüreti felvonulást és bált a Béke Mg. Tsz. KISZ-szervezete, Tóth György titkársága alatt, szervezésével 1967 őszén tartották.
Ma már az csak az óvodások emlékeznek illetve elevenítik meg, – a az óvoda falain belül – a régi hagyományt.
Tóth Tibor
Fotó: Városi Értéktár archívuma
- Részletek
