Temetői gondolatok
Tétován bolyongok
a sírhantok között,
- mennyi sok jó ember,
Ki ide „költözött”.
Kőbe vésett nevek,
évek, kopott számok,
néhány síremléken
fájó emléksorok.
Rokon és ismerős,
szülők és testvérek,
ott nyugszanak csendben,
- az élet ennyit ér!?
Egyszer majd mindenki
itt leli a helyét,
ki előbb, vagy utóbb,
nem tudni idejét.
2007. január
