2023 márciusában lesz 150 éve, hogy átadták a Hatvan – Szolnok vasútvonalat, a közelgő jubileum kapcsán korabbeli közlönyökből, újsághírekből ismerhetjük meg a jászfényszarui történéseket.
„A m. kir. államvasutak 1873. évi üzleti jelentése.
Az 1873. év folyamában üzletbe vett vonalak. H a t v an - S z о 1 n о к. Ezen vonal nyomjelzése az 1868. év őszén kezdetett meg, kiépitése pedig ezen Magyarország árukivitelére nagyfontosságú pályának 1871. évi január hó 1-én kötött szerződéssel az angol-magyar bank és Sepper János vállalkozóknak adatott át. — A szerződésszerű bevégzési határidő 1872. évi decz. hó 19-ére volt kitűzve, megnyitása azonban csak 1873. év márcz. hó 10-én történt. — A pálya a pest-ruttkai fővonal hatvani állomásából ágazik ki, s a Zagyva folyó által szelt termékeny Jászkun síkságon, nevezetesen Monostor, Jászberény, Tápió-Györgye és Uj-Szászon át vezet Szolnokra. — A vonal teljesen sik pálya, mely Jászfényszaru mellett a Zagyva vizét 28.5 méteres egy nyilásu, Jászberény mellett pedig két nyilásu, egyenkint 20.0 méteres yasrácshidon haladja át. — Szolnokon, hol a vonal a tiszavidéki vasút vonalához csatlakozik, az ottani pályaudvar közős használatra alakittatott át, mely készítmények iránt a vonal épitési vállalatával külön egyezség köttetett. — Minthogy azonban a Tiszán szállított javak rakodására szükségesnek mutatkozott, hogy a Tisza mellett teher-pályaudvar épittessék, utólagosan az is elhatároztatott, hogy a személypályaudvartól a Tisza partjáig szárnyvonal, ott pedig külön teher-pályaudvar létesíttessék, mely munkák biztositása czéljából az angol-magyar bank és Sepper János vállalkozóval szintén szerződés köttetett.
Az alépítmény a fönnállott magy. kir. vasutépitészeti igazgatóság szabványai szerint készül. A töltések koronaszélessége 4 0 mtr, magasságuk átalában csekély. A nagyobb nyilt átereszek és hidak vashordszerkezettel birnak, mely szerkezetek Körösy gráczi gyárában készittettek. Az emlitett két Zagyva-hid kivételével a többi áteresz csekély jelentőségű. Alagút ezen vonalon nem fordul elő.
Ut-átjáró van 25 meter össznyilásu alóljáron kivül pályaszinben 31 forgó és 28 vonó sorompóval ellátott, s amazokból 153, emezekből 133 meter összes szélességgel bíró átjáró, melyeknek huzalvezetéke összesen 16.0 kilometer. A felépítményhez meterenként 65.0 vámfont sulyu vassinek alkalmaztattak, melyek Rhimney és Tredagar angol gyárakban készültek. A váltók Kőrösy gráczi gyárában, a keresztezések és forditó korongok pedig Ganz és társánál Budán készittettek. Váltó és keresztezés valamennyi állomáson együtt véve 58 darab van, 4-6 meter átmérőjű forditó korong 2 db. és 12.0 mtr. átmérőjű 1 drb. A jelzési és távirdai készülékek Weirich Ágoston által szállíttattak.
A magas építmények a volt magy. kir vasutépitészeti igazgatóság által kiadott szabványok szerint építtettek.”
Idézve: Központi vasúti és közlekedési közlöny. Hatodik évfolyam 1 szám Budapest, 1875. január 7. Megjelenik minden csütörtökön.
„Jászfényszaruból küldöttség tisztelgett a közlekedési miniszternél s kijelezve azon óhajtását, hogy a hatvan-szolnoki vonalaknál e varosnak is nyissanak állomást. A miniszter megígérté.”
Idézve: 1870. január - Melléklet a HÓN 13-lk számához.
„(Jászfényszaruról) tegnap küldöttség volt a közlekedésügyi miniszter urnál, azon kérelmet fejezve ki, hogy e város a hatvan-szolnoki vasútvonal építésénél állomást nyerjen. A miniszter ur, tekintve azt, hogy Jászfényszaru városa ugyis a vonal útjába esik, és másrészt tekintetbe véve piaczának élénk forgalmát, megígérte e kérés teljesítését.”
Idézve: Pesti Napló 1871. január 15.
„Jászfényszaruról küldöttség járt a közlekedési miniszternél, vasúti állomás megadását kérelmezvén. A nevezett nagykiterjedésü és négy országos vásárral bíró mezőváros most már harmadszor kopogtat ez ügyben.”
Idézve: Magyar Újság 1872. november 16.
Kiss József (1924-1989) tanár, helytörténeti kutató 1981-ben írt Jászfényszaru nagyközség földrajzi külterületi nevek pályázati munkájában 107 oldalon olvasható: „/RJ./ A felsőtemetőné gyütt vóna, de az asszonyok nem engették mer hogy a gyerekeket elüti ez a vonat. A hatvani báró aszt akarta, hogy Boldogot is vegyék be a vasútba, mer ő akkor Fényszarunak az erdő mellett egy posztógyárat építtet.” „Több adatközlő említette, hogy a vasutat a Felsőtemetőnél akarták vezetni, de a gazdák nem engedték, mert attól tartottak, hogy szikrától kigyulladnak a házak. S általában a vasúttal együtt emlegették a posztógyárat.”
A visszaemlékezőknek nagyvalószínűleg igazuk van, mivel a szüleik már többségében 1870-es években éltek így hallhatták konkrétan a vasúti pályavonal kijelölését. Így került mindörökre a településtől, mint egy 4 km-re a vasúti sínpálya. Így Jászfényszarunak vasúti megállót sem terveztek. Ezt felismerve az előjáróság többször „kilincselt” a miniszternél, de a kérés jóval később teljesült, hogy mikor azt a júliusi lapszámban tudhatja meg a kedves olvasó.
Tóth Tibor
Fotó: Városi Értéktár Cserháti Joachim állomásmálházó. Minden személyszállító vonaton, minden nap fuvarozott a MÁV poggyász és expresszárut. Itt valószínű „zöld” áru van kézikocsin lévő zsákokban. A kép a hetvenes évek elején készülhetett.
