Emlékezés
Nádudvari Lászlóra, a Polgármesteri Hivatal Hatósági irodájának volt vezetőjére. 70 éves lenne (08.07) 10 éve nincs köztünk.
Híres iparos család ősökkel rendelkezett. Nem volt könnyű, kiegyensúlyozott gyermekkora. Édesanyját, Basa Margitot 13 évesen vesztette el. Öccse József 7 éves volt ekkor. A közösség iránti felelősséget, tenni akarást, szorgalmát, tehetségét génjeiben hordozta. A tanuláson kívül, a zene, a sport, tette teljessé életét.
25 éves korában házasságot kötött Jáger Judittal.Fatima leányát nagyon szerette. Sok féle közösségi munkát végzett, de soha nem a mindenkori munkájának kárára. Mindkét területen a lehető legtöbbet nyújtott. Az unokája Dávid születését már nem érhette meg.
Betegágyából még végig nézte június 27-én a GOLF megalakulásának 40. ünnepségét, melyet Ő álmodott meg, létrehozásán sokáig dolgozott, és elképzelései szerint valósult meg. Az ünnepséget követtő 8. napon örökre lehunyta szemét. Sokan a mai napig is – barátai, munkatársai, ismerősei –, gyakran emlegetik felidézve hozzászólásait, intelmeit.
Azt hiszem, méltóképen úgy emlékezhetünk Rá, ha idézünk a barátai által idézett gondolatokból:
„A halál semmiség. Ügyet se vess rá. csak annyi történt, hogy átmentem a másik szobába. Minden marad a régiben. Én én vagyok, te te vagy, és a múlt, amit együtt csináltunk végig, az mind érintetlen, megmásíthatatlan. Könnyedén beszélj rólam, úgy ahogy mindig is szoktál, és amikor kimondod a nevem, ne érezd kötelességednek, hogy gyász, vagy ünnepélyesség érződjön a hangodon. Jókedvűen emlékezz vissza a közös hecceinkre! Mosolyogva gondolj rám. Az élet megy tovább, mint azelőtt. Tökéletes és töretlen a folytonosság. A halál csak elhanyagolható kis baleset. Attól, hogy nem látsz, a tudatodban még ott lehetek. Idővel úgyis találkozunk, addig is várlak, itt, a közelben. Minden rendben, ne félj…”
„Búcsút kellett vennünk Tőled. Teljes életet éltél, szabadnak születtél, szabadon haltál megőrizve emberi méltóságodat. Senkinek sem voltál sem el- sem lekötelezettje. csak saját jó erkölcsödnek.” (Győriné dr. Czeglédi Márta)
„Maximalista voltál minden területen, elsősorban munkádban, de minden rád kiszabott vagy felvállalt társadalmi tevékenység végzésében, a zenében, a sportban is. Derűs, sajátos és utánozhatatlan humorod volt, megértő és együtt érző, minden feladatot megoldó ember voltál...” (Tóth Tibor)
„Nádas” halálára …„Küzdöttél, de már nem lehetett, A csend ölel át és a szeretet, Fájó szívünk felzokog érted, Örökké szeretünk és nem feledünk Téged.” (Zsámboki László)
Mihai Eminescu: Kint megremeg a nyárfa-ág (Fordította: Képes Géza)
„Kint megremeg a nyárfa-ág:
és ablakomra koppan -
úgy érzem most: a kerten át
te jössz felém titokban.
A tóba csillag fénye hull,
s lent megdereng a mélyvíz -
úgy érzem: kínom elcsitul,
s már megbékélek én is.
A hold szikrázik fényesen,
a felhő szerteszéled -
úgy érzem: rád emlékezem
mindig, amíg csak élek.”
Nádudvari Lászlóra, aki ismerte emlékezni fog, amíg él! Munkássága pedig Jászfényszaru legújabb kori történetének egy dicső szelete.
Tóth Tibor
Fotó: Városi Értéktár
