Az elmúlt évi lapszámban írtam arról, hogy a Budapesten kiadott Kereskedők Lapjában 1901-ben jelent meg, hogy a község felsőbb hatósági jóváhagyással egy artézi kútfúrásra kapott engedélyt.
A község első artézi kutja szemben a Városháza nagykapujával, a lebontott leányiskola sarkától vagy 10 méterre valósult meg. A kövesút építése (1930-33) miatt a kutat 25-30 méterrel a templom felé (kb. a mai Millenniumi Díszkúttól 25 m a Városháza felé) helyezték át. Ekkor már kőből faragott díszeseb kútoszlop fejdísszel épült meg. Az oszlop mind a négy oldalára kivezető csövön folyt az artézi víz, a fülös víz pedig a templom kert melletti árokban folyt tovább.
Pontosan nem lehet tudni mikor, valószínű újabb főtéri útrendezés kapcsán a kút újra rossz helyen volt. Ezidőtájt már a község több területén volt artézi kút így a főtéri már kisebb jelentőséggel bírt. Még tovább került keletfelé egészen a templom kert I. Világháborús. Emlékműtől nyugatra helyezték át. Itt már csak egy csövön folyt a víz, így a díszes kőoszlop helyett egyszerű U-alakú beton keretbe került a folyó cső.
A hatvanas évek elején a kúttól a városháza felé egy szökőkutat építettek, melyben élő teknősbékákat helyeztek. A kör építmény közepére a korábbi faragott kútoszlop fejrészének egy darabja került. A célja az volt, hogy a teknősök arra kijárhattak pihenni, napozni. Sajnos egy időután a nagy látványosságot jelentő teknősök elpusztultak, de olyan is lehetett, hogy valamelyüknek „lába kelt” és elvitték. A szökőkúton 1990-ben és 2004-ben végeztek felújítást a mai formáját 2013-ban nyerte el. Az artézikút 1979-ben szűnt meg.
A közelmúltban az értéktári fotók között találtam a most közétett képre, ami a régi díszes kutat megmutatja, melyen jól látható az oszlop sisak tető alatti része került be a szökőkút közepébe.
A kép pontos idejére következtetni lehet tehát minden képen 1933 után készült. Középen az egyes kilométerkő, az iskola és a 1926-ban megépült kaszinó előtt a sokadalom a piacot jelképezi, de jól látható a városházától jobbra álló hangyaszövetkezet boltja, tőle balra a városházi udvari kapu két kőoszlopa is. A képen látható 1928-ban bevezetett villany-vezetéket tartó faoszlopok lehetnek. Biztos vagyok benne akkor nem csak négy liba volt a településen, lehet, ma ennyi sincs a belterületen.
Kép és szöveg: Tóth Tibor
Fotó: A díszes kútoszlop
2007. január 21-re a FÉBE által kiadott 9 képeslap egyike (Palla Gábor fotója)
