febe fejlec lekerekitett

2020

  • Zsámboki Lászlótól minden héten egy vers

    Egy értekezlet ürügyén

    Az októberi ősz ide is elérkezett,
    A hangulat egyre inkább kiélezett.
    Sárgul és hull le a levél,
    Tovább viszi az őszi szél.

    Fiatalok, idősebbek érkeznek,
    Fázósan, ridegen beszélgetnek.
    Miért is a feszültség?
    Talán a hideg és az értetlenség?!

    Miért a békétlenség?
    Oka tán a félreértés!
    Egy a gondunk, egy a bajunk,
    Nekünk közösen kell gondolkodnunk.

    Céljainkról, terveinkről beszélgetünk,
    Csoportokban gondolatunk kicseréljük.
    Ugyan mi a helyes irány?
    Majd az idő eldönti tán?!

    Józan eszünk azt diktálja,
    Üljünk le a tisztelt házba.
    Itt talán majd nyugodtabban,
    Vitázhatunk barátian.

    A nyugodt légkör nagyon fontos,
    Csak úgy jönnek fel a gondok.
    Ezért intem nyugalomra, rendre,
    Fiatalt és időset egyre.

    Gondok, bajok közelednek,
    Megoldjuk azt együttesen.
    Így lesz jobb a közérzetünk,
    Egyre inkább felmelegszünk.

    Eljött már az ebéd-idő,
    Vita, beszéd elegendő.
    Megbeszéltük, megvitattuk,
    Békés utat kívánhatunk.

    Útravalót már csak annyit,
    Jó diákból sok ezernyit.
    Fiatalnak, időseknek,
    Békesség kell mindenkinek.

                                                            

    1990. október

  • Zsámboki Lászlótól minden héten egy vers

    Egy horgász gondolata

    Fogom hosszú horgászbotom,
    Közben pedig gondolkodom.

    Ugyan mikor jön a ponty?
    Gondolatban el is fogy.

    Hű, de finom ez a ponty!
    Sört iszom rá, ha elfogy.

    1990. október

         
         
         
  • Zsámboki Lászlótól minden héten egy vers

    Őszi napsugár

    Ködös őszi délután,
    Bújócskázik a napsugár.
    Bujkál a Nap, s megy tovább,
    Borús felhők eltakarják.

    Ha az este közeledik,
    A látóhatár sötétedik.
    Pihenőre tér a bolygó,
    Beborul a messzi kilátó.

    Nyugovóra hajtjuk fejünk,
    Elfáradtan lepihenünk.
    Pirkadatkor ébredezünk,
    Napkeltével együtt kelünk.

                                                   1990. október

       

     

    Fotók: A Zsámboki házaspár 1997. augusztus 20-a alkalmából Jászfényszaru a Köz Szolgálatáért díjban részesültek a művelődési házban rendezett városi ünnepség keretében. A kitüntetést Győriné dr. Czeglédi Márta polgármester és Mészáros László jegyző adta át.

  • Zsámboki Lászlótól minden héten egy vers

    Halottak napján

    Harang szól a temetőbe,
    Halottaink emlékére.
    Szólítanak szeretteink,
    Találkozzunk mi itt megint.

    Virágok közt gyertya-világ,
    Bús, szomorú embervilág.
    Békén, csendben beszélgetve,
    Halottaink emlékét idézve.

    Virágszagú temetőben,
    Sok-sok ember merengően.
    Ugyan mire gondolhatunk?
    Emlékek közt lapozgatunk.

    Értelmetlen sok-sok halál,
     Vajon kire, mikor talál?
    Eljön egyszer majd az idő,
    Számot adunk életünkről.

    Gyertyaszálak lassan fogynak,
    Az emberek is elindulnak.
    A szerettek emlékeit,
    Mind megőrzik a holtukig.

    1990. október

    Fotó: Ézsiás Rózsa szakácskönyv bemutató – 2018.05.06.

  • Zsámboki Lászlótól minden héten egy vers

    Borús ősz idő

     Borús, szomorú ősz idő.
    Rossz hangulatot teremtő.
    Napfényt, derűt eltakaró,
    Kedvünket mindig elrontó.

    Felhők szállnak, elvonulnak.
    Borús idők is elmúlnak.
    Tisztul az ég, kiderül már.
    A napsugár is táncot jár.

    Megszépül az őszi idő,
    Ború után jön a derű.
    Napfényben és napsütésben,
    Jobb a kedvünk derűs fényben.

                                                    

    1990. október