febe fejlec lekerekitett

2021

  • Zsámboki Lászlótól minden héten egy vers

    Hideg téli estén

    Mennyei égbolton csillagok világa,
    fényesen villognak az egész világra.
    Vonuló felhők közt, takarva pislognak,
    hideg téli estén, újra előbújnak.

    A Hold is előbújik, nagy-nagy udvarával,
    szikrázó hideget szór le sugarával.

    Fázósan zizegő zúzmara a fákon,
    csontosan rátapad, fénylik az ágon.

    Jégcsapok nyúlványai díszítik a házat,
    csillognak a kardok, ablakig lenyúlnak.

    1991. január

    Fotó:

    Téli fák a parkban

     

  • Zsámboki Lászlótól minden héten egy vers

    Téli temető

    Milyen sivár, rideg a temető,
    hideg kövek alatt,
    nyugalom lelhető.

    Megboldogult, kihalt a világ,
    a sírhantok mélyén,
    sok ember szunnyad már.

    Békét, csendességet hirdető,
    akik itt nyugszanak,
    csak nevük maradt élő.

    Ködfátyol borítja a téli temetőt,
    vastag hótakaró alatt
    a fagyos föld dermesztő.

    1997. január

    Fotó: Téli felvételek

  • Zsámboki Lászlótól minden héten egy vers

    Farsangi bál

    Hangos zene hív a házban,
    farsangolni gyertek párban.
    Vigadjatok zeneszóra,
    éjfél után virradóra.

    A zenekar elhallgat. Figyelem!
    Szót kér a bálanya iziben.
    Elmondja a mondókáját,
    eljárja a nyitótáncát.

    Kezdődjön a farsangolás,
    bálanyával táncolhat más.
    Mulasson hát minden vendég,
    ételből, italból legyen elég.

    Eszünk, iszunk jót mulatunk,
    énekszóval hangoskodunk.
    Jókedvünkben táncot járunk,
    elfelejtjük a bánatunk.

    1997. január

     


    A vers az általános iskolai bál alkalmából íródott.
    Fotók: Glonczi Rudolf
    A képek 2018. május 6-án a Redemptio-s emléktábla koszorúzást és az azt követő Ézsiás Rózsa: Süssünk – főzzünk ízletesen és gyorsan a Régi Kaszinó étterem és cukrászda épületében megtartott ünnepi könyvbemutató eseményeit rögzített

  • Zsámboki Lászlótól minden héten egy vers

    A két kis torkos

    Eszik András, falatozik,
    étvággyal nem fukarkodik.
    Szereti a jó falatot,
    süteményből nagy adagot.

    Árgus szemmel nézi Dávid,
    neki fog hát, eszik máris.
    Versenyt eszik mind a kettő,
    teli lesz a kicsi bendő.

    Jóllakottan pihenni tér,
    két kis torkos egy ágyba fér.
    Alszik nagyot mind a kettő,
    szép meséket, álmokat sző.

    1996. február

  • Zsámboki Lászlótól minden héten egy vers

    Hóvirág
     
    Bujkál már a kicsi virág,
    fehér mint a hókristály,
    apró fejét elődugja,
    hó alól kikandikál.

    Zúzmarától megdermedve,
    fázósan és dideregve,
    sziromlevél hókendővel,
    takarója olvad már.

    Ködfátyol is szerte oszlik,
    előbúj a napsugár is,
    hideg szellő messze fújja,
    tavasz zenét hallgat újra.
     
    1994. február